angol  

 

Ide kattintva letöltheted alapszabályunkat.


SZÉNA EGYESÜLET A CSALÁDOKÉRT

ALAPSZABÁLYA

 

Az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) és az 1989. évi II. törvény rendelkezései szerint létrehozott SZÉNA Egyesület a Családokért közgyűlése 2015.10.01. napján (év, hónap, nap) a K/2015.10.01/1. számú közgyűlési határozatával a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadta el a szervezet módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát:

 

                                                                                                                                                                                  I.       

Az egyesület adatai

 

1)      Az egyesület neve:                                   SZÉNA Egyesület a Családokért

2)      Az egyesület rövidített elnevezése:          SZÉNA Egyesület

3)      Az egyesület székhelye:                          8000 Székesfehérvár, Rákóczi út 25.

4)      Az egyesületet tagjainak nevét és lakcímét magában foglaló tagjegyzék az alapszabály elválaszthatatlan 1. számú mellékletét képezi.

 

                                                                                                                                                                               II.       

Az egyesület célja, tevékenysége

 

1)      Az egyesület célja:

a)      az élet tiszteletére és egymás megbecsülésére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése,

b)      felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a családosok képviselnek,

c)      a családok egymást ismerő és segítő közösséggé szervezése.

d)      Segíti a tagok érdekképviseletének ellátását.

e)      tiszta értékeken alapuló, magas színvonalon működő szakmai bázis létrehozása

f)       objektivitás

g)      gyerekek közismereti, művészeti oktatása, nevelése

h)      sokoldalú, világgal harmonikus viszonyban élő gyerekek nevelése

i)        egyetemes és nemzeti kultúrát, más népek civilizációját elfogadó, nyitott, művelt európai polgár nevelése

j)        sokszínű szabadidős, művészeti programok, rendezvények szervezése

k)      családias légkör, demokratikus felépítés, magas szintű környezeti kultúra megőrzése, folyamatos fejlesztése

l)        hagyományápolás: tisztelettel, de a változás lehetőségét fenntartva őrizni az alapértékeket.

m)    kapcsolatok fejlesztése és ápolása más belföldi civil szervezetekkel

n)      külkapcsolatok felkutatása és kiépítése hasonló tevékenységet folytató, elsősorban határon túli magyarok civil szervezetivel

o)      gyermekek napközbeni ellátása

 

2)      A SZÉNA Egyesület az egyesülési jogról, közhasznú jogállásról, valamint civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény szerinti közhasznú szervezet. Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:

a)      A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése (2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § - 6. §)

b)      Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogai (2011. évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d))

c)      A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatok ellátása - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17. § (1))

d)      Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás. (2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b))

e)      A lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2))

f)       A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása (1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1))

g)      Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása (1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) )

 

                                                                                                                                                                            III.       

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

1)      Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból. [Ectv. 34. § (1) bekezdés a.) pont]

2)      Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

3)      Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]

4)      Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

5)      Az egyesület az működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát az elektronikus levélben, saját honlapján irodahelységében való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év május 31. napjáig a honlapján irodahelységében közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja]

6)      Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását – költségtérítés fizetése mellett - az egyesület irodahelységében, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára. [Ectv. 37. § (3) bekezdés c.) pont]

 

                                                                                                                                                                             IV.       

A vagyoni hozzájárulás

 

1)      Az egyesület rendes tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, melynek összege az alapszabály módosításának időpontjában 8.000 Ft, azaz Nyolcezer forint. A tagdíjat legkésőbb minden év április 30. napjáig kell, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az újonnan belépő rendes tag a tagdíjat a tagsági jogviszony létesítésekor, de legkésőbb a felvételi határozat átvételétől számított 30 napon belül köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

2)      Az egyesület pártoló tagjai vagyoni hozzájárulást fizetnek, melynek legkisebb összege az alapszabály módosításának időpontjában 8.000 Ft, azaz Nyolcezer forint. A vagyoni hozzájárulást a pártoló tagság létesítésekor, de legkésőbb minden év április 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

 

Az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulás legkisebb összegén felül a pártoló tag - önkéntességen alapuló - további vagyoni hozzájárulással is részt vehet az egyesület működésében.  A vagyoni hozzájárulás megfizetéséből eredő kötelezettsége ebben az esetben az önként vállalt vagyoni hozzájárulás összegéhez igazodik

 

                                                                                                                                                                                V.       

A tagság

 

Az egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai lehetnek.

1)      Az egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2)      Az egyesület pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében vagyoni hozzájárulással részt kíván venni az egyesület tevékenységében, valamint az alapszabályban foglalt reá irányadó rendelkezéseket elfogadja.

3)      Az egyesület tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit kiemelkedő munkája alapján a tagok arra érdemesnek tartanak, és a tiszteletbeli tagságra szóló elnökségi felkérést, továbbá az alapszabály reá irányadó rendelkezéseit elfogadja.

 

                                                                                                                                                                             VI.       

A tagsági jogviszony keletkezése

 

1)      A rendes a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A határozatot indokolással és a jogorvoslati kioktatással abban az esetben kell ellátni, ha az elnökség a tagfelvételi kérelmet elutasítja.

 

         A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést a közgyűléshez címzetten, de az elnökségnél kell előterjeszteni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, és határozatát további 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal. A közgyűlés határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

 

2)      A tiszteletbeli tagságról a közgyűlés évente egy alkalommal, az éves rendes közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazás útján dönt. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni az érintett számára. A közgyűlés döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

 

3)      A tagságról az elnökség tagnyilvántartást vezet, amelyben legalább a tag nevét és lakcímét fel kell tüntetni.

                                                                                                                                                                          VII.       

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1)      A tagsági jogviszony megszűnik:

a)      A tag kilépésével

b)      A tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával

c)      A tag kizárásával

d)      A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

2)      A tagság megszűnésekor a tagot minden esetben törölni kell a tagnyilvántartásból.

 

3)      A tagsági jogviszonyát valamennyi tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli vagy a tag e-mail címéről érkező elektronikus nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg. A tagság megszűnésével a tagnak megszűnnek a tagságból eredő kötelezettségei és a tagsága alapján őt megillető jogai.

 

4)      Az elnökség 30 napos határidővel felmondhatja annak a rendes tagnak a tagsági jogviszonyát, aki önhibájából eredően a tagdíjat, illetőleg a vagyoni hozzájárulást annak esedékességét követően, az elnökség felhívása ellenére is elmulasztja megfizetni. Az elnökség a teljesítésre felhíváskor köteles figyelmeztetni a tagot a tagsági jogviszony megszűnésének jogkövetkezményére.

         A tagsági jogviszony felmondásáról az elnökség nyílt, egyszerű szótöbbséggel határoz, és határozatát annak meghozatalától számított 8 napon belül írásba foglaltan, indokolással és jogorvoslati kioktatással ellátva igazolt módon megküldi az érintett tagnak. A határozattal szemben a tag annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűléshez címzetten, de az elnökségnél kell előterjeszteni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, és az indokolással és jogorvoslati kioktatással ellátott határozatát további 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal.

 

5)      Az elnökség egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozott határozatával kizárhatja azt a rendes, pártoló vagy tiszteletbeli tagot, aki magatartásával jogszabályt, az egyesület alapszabályának vagy közgyűlés határozatának reá vonatkozó rendelkezését súlyosan vagy ismételten megsérti.

         A tagkizáráshoz vezető ok lehet különösen, ha a tagot a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéli, vagy ha szándékosan veszélyezteti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

         A kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti, előadva a tag kizárására okot adó konkrét magatartást, a tagkizárás okait, indokait. A kizárási eljárást az elnökség a kezdeményezéstől számított 30 napon belül lefolytatja, ebből a célból rendkívüli elnökségi ülést hív össze. A kizárási eljárásra az érintett tagot meg kell hívni, és a felhozott okokat vele közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy védekezését előterjeszthesse, indokait, álláspontját közölje. A meghívó kézbesítése és a rendkívüli elnökségi ülés között legalább 8 napnak el kell telnie.

         Az elnökség határozatát a kizárással érintett tag meghallgatása után hozhatja meg, kivéve, ha a tag a védekezés és a meghallgatása lehetőségével nem kívánt élni. E következményre a tag figyelmét előzetesen, a meghívóban fel kell hívni.

         Az elnökség indoklással és jogorvoslati kioktatásával ellátott határozatát a jelen lévő taggal annak meghozatalakor szóban, és 8 napon belül írásban is, igazolható módon közölni kell.

         A határozattal szemben a tag annak közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűléshez címzetten, de az elnökségnél kell előterjeszteni. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, és az indokolással és jogorvoslati kioktatással ellátott határozatát további 8 napon belül írásban, igazolható módon közli az érintett taggal.

 

                                                                                                                                                                       VIII.       

A tagok jogai

 

1)      Az egyesület rendes tagja jogosult:

a)      az egyesület tevékenységében részt venni

b)      az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c)      a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d)      az egyesület irataiba betekintetni

e)      arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

 

         A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján gyakorolhatja.

 

2)      Az egyesület pártoló tagja jogosult:

 

a)      a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

b)      az egyesület rendezvényein részt venni és az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c)      a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d)      az egyesület irataiba betekintetni

 

3)      Az egyesület tiszteletbeli-örökös tagja jogosult:

a)      a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

b)      az egyesület rendezvényein részt venni és az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

c)      a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, javaslatokat és észrevételeket tenni

d)      az egyesület irataiba betekintetni

 

                                                                                                                                                                             IX.       

A tagok kötelezettségei

 

1)      Az egyesület rendes tagja:

a)      Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b)      Köteles a tagdíjat annak esedékességéig (határidőben) megfizetni

c)      Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

d)      Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

2)      Az egyesület pártoló tagja:

a)      Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b)      Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

c)      Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

3)      Az egyesület tiszteletbeli-örökös tagja:

a)      Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

b)      Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

c)      Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

 

                                                                                                                                                                                X.       

Az egyesület szervei

 

Az egyesület szervei:

a)      Közgyűlés

b)      Elnökség

A Közgyűlés

 

 

1)      A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

 

2)      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)      az alapszabály módosítása;

b)      az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c)      a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d)      az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e)      az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;

f)       a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

g)      döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

h)      tagdíj mértékének és a befizetés határidejének megállapítása.

i)        közhasznúsági jelentés elfogadása.

 

3)      A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

 

4)      A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

 

5)      A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívót írásban, elektronikus úton a tag e-mail címére megküldeni és az egyesület irodahelységében kifüggeszteni, továbbá honlapján (www.szena.hu) közzétenni. Az írásbeli közléssel egyenértékűnek kell tekinteni az elektronikus úton történő, visszaigazolt közlést is. A közgyűlést az egyesület a székhelyén kívül más helyszínen is megtarthatja.

 

6)      Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a)      az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b)      az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c)      az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

A közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni akkor is, ha:

a)      a tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével ezt kéri,

b)      a törvényességi ellenőrzést ellátó ügyész indítványozza,

c)      a törvényességi felügyeletet ellátó bíróság kezdeményezi

 

7)      A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

 

8)      A közgyűlési meghívó közlésétől számított 3 napon belül a tagok az elnökhöz címzetten írásban a napirend kiegészítését kérhetik, annak oka és célja megjelölése mellett. Az elnök a napirend kiegészítést az előterjesztő neve, az ok és a cél megjelölése mellett 2 napon belül megküldi a tagok részére.

 

9)      A közgyűlés lebonyolításáért az elnök felelős. A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint a fele részt vesz. Határozatképtelenség esetén az eredeti napirendi pontok tekintetében a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napján, 30 perc elteltével megtartható.

 

10)  Ha a közgyűlés nem szabályszerűen került összehívásra, az ülést csak abban az esetben lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi tag jelen van és egyhangúan hozzájárulnak az ülés megtartásához.

 

11)  A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint a kétfős szavazatszámláló bizottságot.

 

12)  A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

 

13)  A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)      aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

c)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

d)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

e)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

14)  A jegyzőkönyvben foglalt határozatokat a határozatok sorszámának, a döntésének tartalmának, időpontjának és hatályának, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányának (ha lehetséges, személyének) feltüntetésével a Határozatok Könyvébe kell bevezetni.

 

15)  A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

16)  A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli, a határozatoknak az egyesület honlapján (www.szena.hu) történő közzétételével egyidejűleg.

 

Elnökség

 

1)      Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjai:

Név

Titulus

Anyja neve

Lakcím

Bálesné Elekes Rita

elnök - általános és önálló képviseleti joggal

Nádasi Zsuzsanna

8000 Szfvár, Horog utca 13/A, 2/55.

Keresztesi-Dávid Renáta

alelnök

Bróczky Erzsébet

8053 Bodajk, Kossuth L. u. 26.

Reiber Anett

 

vezetőségi tag

Horváth Aranka

8151 Szabadbattyán Szürkebarát dűlő 4308/5

Fekete János

vezetőségi tag

Hajas Mária

8000 Szfvár, Homok sor 18.

Szabó Mihály

vezetőségi tag

Gabrovits Borbála

8000 Szfvár, Horog u. 5. 3/13.

 

2)      Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 4 év határozott időtartamra. Az elnökségi tagsági viszony a tisztség elfogadásával jön létre.

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a)      a megbízás időtartamának lejártával;

b)      visszahívással;

c)      lemondással;

d)      a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e)      a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f)       a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az elnökséghez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a vezető tisztségviselői megbízatásáról az elnök mond le, akkor a másik négy elnökségi taghoz kell címeznie lemondó nyilatkozatát. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

3)      Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a)      amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)      amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d)      amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

4)      Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a)      az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b)      a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c)      az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d)      az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e)      a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f)       az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g)      részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h)      a tagság nyilvántartása;

i)        az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j)        az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k)      az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l)        a rendes és a pártoló tag felvételéről való döntés.

m)    döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

 

5)      Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Három elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)      akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)      akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)      aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)      akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)      aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)       aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

6)      Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét). A határozatokat az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni.

 

7)      Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján (www.szena.hu) történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

                                                                                                                                                                             XI.       

Záró rendelkezések

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

Kelt:     Székesfehérvár, 2017. május hó 24. napján

 

 

 

              elnök

      Bálesné Elekes Rita