Ide kattintva letöltheted alapszabályunkat.


A Széna Egyesület a Családokért

közhasznú szervezet

ALAPSZABÁLYA

 

Az egységes szerkezetű Alapszabály az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényben foglaltak alapján készült.

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

 

1.         A Széna Egyesület a Családokért olyan önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakult. Nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljainak elérésére szervezi tagjainak tevékenységét. Az Egyesület demokratikus, önkormányzati elven alapuló működése elősegíti a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését.

 

2.         Az Egyesület meghatározása:            önálló jogi személyiséggel rendelkező

társadalmi szervezet

Az Egyesület neve:                            Széna Egyesület a Családokért

Az Egyesület rövidített neve:            Széna Egyesület

Az Egyesület székhelye:                    8000 Székesfehérvár, Rákóczi u. 25.

Az Egyesület működési területe:       Székesfehérvár és a Közép-dunántúli           közigazgatási régió

 

3.  Az Egyesület jogállása:                             közhasznú szervezet.

 

Az Egyesület közhasznú tevékenysége: Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat az alábbiakban felsorolt területeken, ezek során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia (zárójelben a szóban forgó közfeladatokról rendelkező jogszabályok)

 

a)gyermekes családok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése (2011.évi CCXI. tv.  a családok védelméről  1.§- 6.§.),

b)családokkal kapcsolatos emberi és állampolgári jogok védelme (2011.évi CXI. tv. az alapvető jogok biztosításáról 2.§a),b),e),d),

c)családsegítés, családok számára szociális ügyekben tanácsadás, jogsegélyszolgálat ( 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és  a gyámügyi igazgatásról 17.§ (1).,

d)gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet (1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és  a gyámügyi igazgatásról 17.§ (1).,

e)munkaerőpiacra (pl. gyes-ről, gyet-ről) visszatérő szülők foglalkoztatásának elősegítése (2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3.§ (2) a),b),

f)családi életre nevelés (2011. évi  CCXI. tv.  a családok védelméről  1.§- 6.§.),

g)egészségügyi felvilágosítás (1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35.§ (1)- (2),

h)környezeti nevelés (1996. évi LIII. tv. a természetvédelméről 64.§ (1),

i)ismeretterjesztés (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 4. § (1.) p)

j)szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása, rehabilitációjának elősegítése                     (1991. évi IV.tv.  a foglalkoztatás elősegítéséről (1)

k) felnőtt korúak képesség-és kompetenciafejlesztése (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 4. § (1.) p)

l) gyermekek korai fejlesztése, fejlesztő felkészítés (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 4. § (1.) p)

m)kulturális, művelődési és tudományos ismeretterjesztés (2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 4. § (1.) p)

(Módosítva: 2013. március 23.)

Ezek a szolgáltatások Egyesületi tagságtól függetlenül minden családnak rendelkezésére állnak. Az Egyesület a honlapján közzéteszi nyilvános szolgáltatásait és azok igénybevételének módját. Az Egyesület munkája és tevékenységének megítélése során épít a nyilvánosság lehetőségeire és a társadalmi támogatók kezdeményezéseire, javaslataira.

 

4. Az Egyesületre, mint közhasznú szervezetre vonatkozó egyéb szabályok:

a)      Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

b)      Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

c)      Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat (így pl. országgyűlési képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat), szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

5.         Az Egyesület pecsétje: köralakban „Széna Egyesület a Családokért” - középen „Széna”

 

6. Az Egyesület célja:

a)      az élet tiszteletére és egymás megbecsülésére nevelés, a házasságért és a jövő generációjáért érzett felelősség erősítése,

b)      felmutatni a társadalomnak azokat az értékeket, amelyeket a családosok képviselnek,

c)      a családok egymást ismerő és segítő közösséggé szervezése.

d)     Segíti a tagok érdekképviseletének ellátását.

e)      tiszta értékeken alapuló, magas színvonalon működő szakmai bázis létrehozása

f)       objektivitás

g)      gyerekek közismereti, művészeti oktatása, nevelése

h)      sokoldalú, világgal harmonikus viszonyban élő gyerekek nevelése

i)        egyetemes és nemzeti kultúrát, más népek civilizációját elfogadó, nyitott, művelt európai polgár nevelése

j)        sokszínű szabadidős, művészeti programok, rendezvények szervezése

k)      családias légkör, demokratikus felépítés, magas szintű környezeti kultúra megőrzése, folyamatos fejlesztése

l)        hagyományápolás: tisztelettel, de a változás lehetőségét fenntartva őrizni az alapértékeket.

m) kapcsolatok fejlesztése és ápolása más belföldi civil szervezetekkel

n) külkapcsolatok felkutatása és kiépítése hasonló tevékenységet folytató, elsősorban határon túli magyarok civil szervezetivel

(módosítva: 2013. 03.23.)

 

7. Az Egyesület feladatai:

Az Egyesület a 6.-ban meghatározott célkitűzések, valamint közhasznú tevékenységeinek megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat tűzi ki maga elé:

-anyagi, szellemi, szervezési erőforrások felkutatásával és felhasználásával, a családosok gondjainak enyhítése

-felvilágosító munka végzése a családok jogszabályok által biztosított lehetőségeiről

-kapcsolatok fenntartása hasonló rendeltetésű szervezetekkel

-előadások, konzultációk, tanfolyamok rendezése, elméleti és gyakorlati szakemberek meghívásával

-a szükséges feltételek megteremtése tagjainak és azok családtagjainak szabadidejének tartalmas eltöltéséhez

-programszervezés, különös tekintettel a prevenció és az egészségmegőrzés területére

-a családok érdekeinek feltárása és képviselete különböző fórumokon

-külföldi és belföldi intézményekkel, családokkal és szervezetekkel történő kapcsolatok kialakítása és együttműködés

-folyóiratok és más kiadványok közzététele

-szabadidős, művészeti- és sportprogramok, alkotó műhelyek, tanfolyamok, táborok szervezése és működtetése

-közösség összefogása, társadalmi elfogadottság segítése

-regionális és helyi közösségi és kulturális programok szervezése

-továbbképzések támogatása

-felszerelési tárgyak, eszközök fejlesztése és források megteremtése.

 

II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA

 

8. Az Egyesület tagjai

Az Egyesület a tagságról nyilvántartást vezet, melynek gondozása a vezetőség feladata.

A tagnyilvántartás tartalmazza a tag nevét, a tag minőségét (rendes, rendkívüli, stb.), a tagsági viszony keletkezésének idejét, a tagsági viszony megszűnésének idejét, módját.

 

8.1.Rendes tagok

Az Egyesület rendes tagjai olyan nagykorú magyar állampolgárok, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgárok, akiknek cselekvőképessége korlátozás alatt nem áll, és nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az Egyesület rendes tagjai az ügyintéző és képviseleti szerv tagjaiként választhatók és az Egyesület szerveiben teljes hatályú szavazati joggal rendelkeznek. Részt vehetnek a társadalmi szervezet tevékenységeiben és rendezvényein, az Egyesület szellemiségét képviselik.

Rendes tag lehet mindenki, aki elfogadja az Egyesület alapszabályában foglaltakat, vállalja az Egyesület feladatainak megvalósításában való aktív részvételt, a tagdíj rendszeres fizetését. Az Egyesület rendes tagjai vállalják, hogy eleget tesznek az alapszabályban meghatározott és a legfőbb testület által hozott kötelezettségeiknek.

 

8.2.Rendkívüli tagok:

8.2.1. Pártoló tagok: gazdálkodó szervezetek, intézetek, intézmények, természetes személyek, akik önkéntes anyagi, vagy egyéb módon támogatni kívánják az Egyesületet, annak Alapszabályában megfogalmazott céljait, tevékenységeit.

8.2.2. Tiszteletbeli tagok: a közgyűlés tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. (A szellemi közélet prominens személyisége.)

           

8.3.Örökös tagok

Az Egyesület közgyűlése – a vezetőség ajánlása alapján – évente örökös tagságot adományozhat annak a tagjának, aki minimum 5 éves folyamatos tagsága során kiemelkedő munkát végzett az Egyesület céljainak elérése érdekében.

 

9. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

9.1.Az Egyesületbe való belépés szándékát az elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal, kérelemmel kell jelezni. A tagság a nyilatkozat elnök általi záradékolásával, valamint a tagkártya megküldésével jön létre.

 

9.2.Az Egyesületi tagság megszűnik törléssel, kilépéssel, kizárással, elhalálozással.

9.2.1.  Az egyesület vezetősége határozatával törli annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki a tárgyév április 30. napjáig az éves tagdíj vagy annak egy részének megfizetését elmulasztja és azt az elnök által kiküldött felszólítás ellenére sem pótolja 15 napon belül. Ez a rendelkezés kizárólag rendes tag esetében alkalmazható.
Az egyesület vezetősége határozatával törli a jogi személy tag tagsági viszonyát, ha a jogi személy jogutód nélkül megszűnik.
A tag törléséről szóló határozat a tudomásra jutástól számított  30 napos jogvesztő határidőben bírósághoz fordulhat  a vezetőség döntésével szemben.

 

9.2.2. Kizárás/cím megvonása: aki az Egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, valamint az Egyesület céljával, érdekeivel vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, az Egyesület, a közgyűlés határozata alapján tagjai sorából kizárja, illetve címét megvonja. A vezetőség csak azt követően terjesztheti a közgyűlés elé a javaslatát a kizárásra/cím megvonásra, ha az érintett tagot meghallgatta, lehetőséget biztosított részére védekezésének előterjesztésére, az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.

A tagsági jogviszony kizárásról/cím megvonásról szóló határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az érintett pert indíthat.

 

9.3.A belépőnek vállalnia kell, hogy elfogadja az Egyesület Alapszabályát és célkitűzéseit. A tagdíjfizetési kötelezettségének eleget tesz az Alapszabályban és a közgyűlés határozataiban rögzített módon és mértékben.

A tagsági jog személyhez kötött, átruházni nem lehet.

 

9.4. A vezetőség a közgyűlés határozata alapján javaslatot tesz az alapszabály módosítására a tagdíjmentesség visszaállításával kapcsolatban. Ennek megfelelően a közgyűlés elé terjeszti az alábbi javaslatot:

2011. január 01-től a tagdíjfizetés alól rendkívüli esetben egy évre a vezetőség általi jóváhagyással felmentés adható annak a rendes tagnak, akinek az elmúlt 5 évben folyamatos 3 év tagsági viszonya állt fenn az egyesületben, ezen folyamatos tagsági viszony alatt minimum 20 óra/év önkéntes munkát végzett – vagy ő, vagy regisztrált családtagja – az egyesületben. A felmentés igénybevételétől számított 2 évig újabb felmentésre a rendes tag nem jogosult. A tagdíjfizetés alóli felmentési kérelmet minden év március 31. napjáig írásban az egyesület elnökéhez kell eljuttatni, aki azt továbbítja a vezetőséghez. A vezetőség a kérelmekről a legközelebbi vezetőségi ülésen dönt, és a döntését megindokolva, valamint a jogorvoslati lehetőségről (Etv. 10. §. (1) bek. tájékoztatást nyújtva – a döntést követő hónap 30. napjáig a határozat átadás-átvételével értesíti a kérelmezőt. Egy évben az előző évben rendezett tagdíjjal rendelkező tagok maximum 5 %-a részesülhet tagdíjmentességben.

 

10.  A rendkívüli tagság keletkezésére és megszűnésére vonatkozó szabályok azonosak a rendes tagságra vonatkozó szabályokkal, az alábbi kitételekkel:

- A rendkívüli tagság keletkezésének nem feltétele a tagdíj befizetése, a rendkívüli tagok tagdíjat fizethetnek.

- Pártoló tagság a jelölt írásbeli nyilatkozatának, az abban foglalt önkéntes anyagi, vagy egyéb módon való támogatás elnök általi elfogadását követően jön létre.

- A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagi címet a közgyűlés egyszerű többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább 50%+1 fő szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít.

 

11. A rendes tagok és az örökös tagok jogai és kötelezettségei

11.1. A rendes tagok jogai és kötelezettségei

a) Részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein.

a) Felszólalhat, intézkedéseket, kérdések megvitatását kezdeményezheti, személyesen részt vehet a közgyűlés határozatainak meghozatalában.

b) Választhat és választható az Egyesület szerveibe: a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének - nagykorú - magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, akit az Egyesület a rendes tagok sorába felvett, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.

c) Észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az Egyesület, valamint szerveinek működésével kapcsolatban.

d) Ajánlásokat, javaslatokat tehet az Egyesületet, az Egyesület szerveit és a tagokat érintő kérdések megtárgyalására.

e) az Egyesület minden tagja igényelheti meghallgatását javaslatai vagy személyét érintő döntések előtt

f) az Egyesület minden rendes tagja egy szavazattal rendelkezik a közgyűlésen

g) határozati javaslatokat tehet a közgyűlésnek

h) az Egyesület irataiba betekinthet

i) a rendes tag által feltett kérdésekre a megkeresett szerv 30 napon belül írásban küldi meg a válaszát.

 

11.2. Az Egyesület rendes tagjainak és az örökös tagoknak a kötelezettségei:

a)      Az Egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatának, valamint az Egyesület szervei által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása.

b)     Az Egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése.

c)      A vállalat tisztség legjobb tudás szerinti betöltése

d)     A tagdíj megfizetése

e)      Aktív közreműködés az Egyesület által kitűzött célok megvalósításában.

 

11.3. A rendkívüli tagok jogai és kötelezettségei

11.3.1. Pártoló, tiszteletbeli tagok

11.3.1.1. Az Egyesület pártoló tagjának jogai:

a)Személyesen vagy jogi személy képviselője útján tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlésen.

b)Javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat az Egyesület, valamint szerveinek működésével kapcsolatban.

c)Javaslatokat tehet az Egyesületet, az Egyesület szerveit és a tagokat érintő kérdések megtárgyalására.

11.3.1.2. Az Egyesület pártoló tagjával szemben támasztott elvárások:

Az Egyesület Alapszabályának és egyéb szabályzatainak, valamint az Egyesület által hozott határozatoknak a megtartása, illetőleg megtartásának biztosítása. Az Egyesület által meghatározott célkitűzések megvalósításának elősegítése, jogi személy pártoló taggal kötött szerződésen alapuló egyéb kötelezettségek teljesítése.

 

11.3.2. Az Egyesület tiszteletbeli tagja:

A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület céljaival, érdekeivel összhangban tevékenykedni.

 

 

IV. Az Egyesület SZERVEZETE

 

12.                  Az Egyesület szervezete:

12.1. Közgyűlés

A közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve. Ülésein az Egyesület minden tagja részt vehet tanácskozási, vagy szavazati joggal.

 

12.1.1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály elfogadás és módosítása

- az Egyesület más szervezettel való egyesülésének, szétválásának, valamint feloszlásának kimondása.

- megszűnés esetén dönt a vagyon felhasználásáról.

a vezetőség, az ellenőrző bizottság megválasztása. A közgyűlés a vezetőség hatáskörébe utalja a vezetőség, illetve az ellenőrző bizottság részére juttatható esetleges díjazást, költségtérítést.

- a tisztségviselők felmentése, visszahívása: abban az esetben, ha tevékenysége jogszabályba ütköző, az Egyesület céljaival ellentétes, a tagság elégedetlen munkájával, illetve, ha a tisztségviselő saját maga kéri a felmentését. A közgyűlésen, az Egyesület bármely tagja kezdeményezheti a tisztségviselő(k) visszahívását.

- a választott tisztségviselők beszámolóinak elfogadása

- az Egyesület évi költségvetésének és programjának elfogadása

- az éves tagdíjaknak a megállapítása

- a közhasznúsági jelentés elfogadása

- az éves beszámoló elfogadása az általános határozathozatali szabályoknak megfelelően

- az Egyesület bármely tagjával, illetve vezetőjével szembeni fegyelmi eljárás lefolytatása.

- a tagdíjfizetési szempontok, valamint a tagdíj összegének megállapítása

- dönt mindazon kérdésekről, amelyeket jogszabály, vagy az Alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal,

- az Egyesület részére ingatlanvagyon megszerzése, elidegenítése, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján az Egyesület számára jelentős vagyoni terhek, vagy kötelezettségek keletkeznek

- a közgyűlés saját szervezeti működésének elősegítésére feladatokat határozhat meg, ezekre tagjai közül felelősöket bízhat meg

- az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében dönthet iroda működtetéséről, melynek létrehozása és működtetése a vezetőség feladata

- alapítványt hozhat létre.

- a közgyűlés dönt más szervezetbe történő be-, illetve kilépésről

 

12.1.2. A közgyűlésre vonatkozó szabályok:

- A közgyűlés ülései nyilvánosak. A nyilvánosságot az Egyesület honlapján, hírlevélben, illetve hirdetőtáblán kell biztosítani.

- A közgyűlést évenként legalább egyszer köteles összehívni a vezetőség (rendes közgyűlés). Ezen kívül a vezetőség szükség szerint rendkívüli közgyűlést hívhat össze, a rendes tagok 30 %-ának kérelmére pedig köteles azt összehívni.

A közgyűlést oly módon kell összehívni, hogy a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 8 nappal postára adott hírlevélben, illetve a honlapon meg kell jelölni a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendjét. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50 %-a + 1 tag jelen van.

Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a közgyűlés ugyanezen a napon fél órával későbbi időpontban, azonos napirenddel megtartható, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. A közgyűlési meghívóban kell rögzíteni a megismételt közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket és a tagok figyelmeztetésére vonatkozó rendelkezést.

- A közgyűlés határozatait és egyéb döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

- A közgyűlésen való részvételre az Egyesület tagságán kívül szakembereket, vagy egyéb meghívottakat is fel lehet kérni.

- a közgyűlés üléseinek napirendjét az elnök állapítja meg, és terjeszti a közgyűlés elé a vezetőség és az ellenőrző bizottság elnökének javaslatait figyelembe véve.

- A közgyűlésnek az alábbi napirendeket évente legalább egyszer tárgyalnia kell:

a)Az Egyesület tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámoló, valamint a közhasznúsági jelentés jóváhagyása.

b)Az Egyesület évi költségvetésének megállapítása.

c)Az ellenőrző bizottság és az egyéb választott tisztségviselők beszámolója.

- A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és az erre a célra felkért jegyzőkönyv hitelesítők írnak alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, lakcímét (ez a jegyzőkönyv melléklete), a napirendet és az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban elfogadott döntéseket, felelősöket, határidőket. Nem egyhangú szavazat esetén a szavazati arányt is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

- A döntéseket elektronikus adathordozón is rögzíteni kell. A döntésekről a tagságot a soron következő Hírlevél számban értesíteni kell, amely kiadvány havonta jelenik meg. Az egyes, személyeket érintő kérdésekről a döntés hozataltól számított 8 napon belül, ajánlott levélben, vagy visszaigazolás kérésével e-mailben az érintetteket külön is értesíteni kell. A döntések egyebekben a székhelyen lévő hirdetőtáblán is megjelennek, legkésőbb a döntéseket követő 8. napon.

- A közgyűlésen született és jegyzőkönyvbe vett határozatok alapján folyamatosan vezetni kell a Határozatok Tárát. A Határozatok Tárában a közgyűlésen született határozatokat a szavazásra bocsátott határozati javaslat teljes szövegével, a szavazás eredményével – a szavazati arányok feltüntetése mellett – határozati sorszám alatt kell rögzíteni. A Határozatok Tárának szabályszerű vezetéséért az Elnök felel. A Határozatok Tárát az alelnök kezeli.

- A közgyűlést 15 napon belül össze kell hívni, ha a bíróság vagy az elnök – mint jogszerű működésért felelős személy –, vagy az ellenőrző bizottság elrendeli.

- A közgyűlésen minden rendes tag egy szavazattal rendelkezik, a rendkívüli tagok tanácskozási joggal vehetnek részt a közgyűlés munkájában.

- A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a)kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

12.2.Vezetőség

12.2.1. A vezetőség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685.§ b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

Az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlített ki, a szóban forgó szervezet megszűntét követő két évig nem lehet tagja az Egyesület vezetőségének.

Vezetőségi tag, illetve erre jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt vezető tisztséget.

 

A vezetőség akkor határozatképes, ha ülésén legalább 3 tagja, köztük az elnök, és/vagy alelnök jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

 

12.2.2. Az Egyesület vezetősége irányítja az Egyesület tevékenységét. Felel a programok szervezéséért, előkészítéséért, azok lebonyolításáért, az Egyesület egyéb tevékenységéért.

12.2.3. A közgyűlés a tisztségviselők választásakor elnököt, illetve további négy vezetőségi tagot választ. Mindezek alapján a vezetőség tagjai közül választja meg az alelnököt és a gazdasági vezetőt.

 

12.2.4. A vezetőség felelőssége és feladatai

1./ Az Egyesület tevékenységének szervezése, irányítása

2./ Az Egyesület belső működését érintő feladatok, határozatok előkészítésének és szervezésének legfőbb felelőse.

3./ Az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésről dönt, ha azt jogszabály nem utalja a közgyűlés hatáskörébe, vagy amit a közgyűlés nem von saját hatáskörébe, illetve nem tartozik az Egyesület más testületének, tisztségviselőjének hatáskörébe.

4./ Az Egyesület működéséhez szükséges feltételek megteremtése.

5./ Megállapítja saját ügyrendjét.

6./ Biztosítja az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti működését.

7./ Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról.

8./ Az Egyesület költségvetés tervezetének, az éves programjának kidolgozása.

9./ A pártoló tagok anyagi hozzájárulásának fogadása és azzal kapcsolatos megállapodások megkötése.

10./ A vezetőség feladata a kapcsolatszervezés, olyan nemzetközi és hazai kapcsolatok kialakítása és ápolása szervezetekkel, intézményekkel, személyekkel, amelyek/akik hatékonyan segítik az Egyesület tevékenységét.

11./ Az Alapszabály és a közgyűlés határozatainak kereteinek megfelelően a vezetőségi tagok feladatainak meghatározása.

12./ A közgyűlések közötti időszakban a vezetőség tagjainak, az elnök, az alelnök és a vezetőségi tagok beszámolóinak elfogadása.

13./ Javaslatot tesz a közgyűlés időpontjára és napirendi pontjaira.

14./ Dönt pályázati programok benyújtásáról, illetve más szervezetek pályázati programjához való kapcsolódásról.

15./ A költségvetés tervezetében javaslatot tesz az Egyesület működéséhez szükséges személyek tiszteletdíjára.

16./ A közgyűlés határozata alapján létrehozza és működteti az Egyesület irodáját.

17./ A költségvetésben meghatározott keretek között dönt az iroda működtetéséhez szükséges dologi és személyi költségekről.

18./ Dönt az Egyesület irodájának működési, ügyviteli rendjéről.

19./ A közgyűlés határozatainak megfelelően az egyes költségvetési tételek között a legoptimálisabb működés érdekében átcsoportosíthat.

20./ Meghatározza az Alapszabályban foglaltak és a közgyűlés határozatainak megfelelően az Egyesület gazdasági, adminisztrációs, számviteli ügyeit intéző személy feladatait.

21./ Az Egyesület vezetősége előkészíti a közgyűléseket, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,

22./ A tagsági viszony megszűnésekor lefolytatja a törlési eljárást.

23./ A közgyűlés határozata alapján, a vezetőség tagjait költségtérítés és/vagy tiszteletdíj illetheti meg.

24./ A vezetőség üléseit általában negyedévente tartja, de szükség esetén máskor is össze lehet hívni.

25./ A vezetőséget az elnök hívja össze általában írásban, a napirend egyidejű közlésével. A vezetőség rövid úton (telefon, fax, e-mail útján/ is összehívható.

26./ Rendszeresen beszámol a közgyűlésnek az Alapszabályban foglaltak megvalósulásáról.

27./ A vezetőség elkészíti az Egyesület éves beszámolóit szakmai tevékenységeiről, programjairól, gazdálkodásáról, valamint az Egyesület közhasznúsági jelentését, melyeket az elnök terjeszt a közgyűlés elé.

28./ A vezetőségi ülések nyilvánosak. A nyilvánosságot a Széna Hírlevélben és a honlapon kell biztosítani. A nyilvánosság biztosítása az elnök felelőssége, az alapszabály más helyein megjelöltek szerint.

29./ Etikai döntések előkészítése.

30./ Kizárási ügyek véleményezése.

31./ Vezető tisztségviselők felmentésének előterjesztése.

32./ Támogatások befogadása előtt a támogató feddhetetlenségének, jóhiszeműségének ellenőrzése.

33./ Örökös tagok almanachjának vezetése.

34./ Javaslattétel örökös tag cím adományozására.

35./ Tanácsadó tevékenység ellátása, amelyre a közgyűlés vagy a vezetőség eseti jelleggel felkéri.

36./ Kontroll, felelőssége a szakmai-, gazdálkodási folyamat megvalósulásának koordinálása.

37./ Gondoskodik az éves költségvetés, zárszámadás, vagyonmérleg, a közhasznúsági tevékenységről szóló beszámoló elkészítéséről és előterjesztéséről.

38./ Biztosítja, hogy az Egyesület gazdálkodása a közgyűlés által megállapított költségvetési keretben történjen.

 

12.2.5. Az elnök kivételével a vezetőség tagjai egy-egy speciális terület feladataiért felelősek. A felelősségi köröket a vezetőség saját hatáskörében felosztja a tagjai között, az elnök javaslatait figyelembe véve.

 

12.2.6. Az Egyesület szükség szerint állandó vagy alkalmi csoportokat, klubokat, is létrehozhat. Ezek működésére a vezetőség által elfogadott ügyrend rendelkezései az irányadók.

 

12.2.7. Az Egyesület szerveinek fontos feladata, hogy megfelelően biztosítsa a demokratikus, önkormányzati elven alapuló működést, elősegítse a tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesítését. A vezető szervek működése nyilvános. Döntései nyilvánosságra hozatalának módja:

-a döntéshozatalt követő 15. naptól az Egyesület honlapján a döntések bárki által megtekinthetők.

-az irat betekintési jog alapján a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratok Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők a döntést követő 15. naptól, és azokról saját költségen fénymásolat készíthető.

-a személyre szóló döntésekről az érintetteket 15 napon belül ajánlott levélben, vagy személyesen, a határozat átadás-átvételével, vagy visszaigazolás kérésével e-mailben értesíti az elnök.

-a megtekintések és másolatkészítések előzetes telefonbejelentkezés alapján történnek.

-a fentiek teljesítéséért az elnök felelős.

-a bemutatásra és a nyilvánosság biztosítására az Egyesület honlapja, illetve a székhelyen működő iroda alkalmas, ahol fénymásoló gép is működik.

 

13.1. Elnök, alelnök

Az Egyesület legfőbb képviselője és működésének irányítója az Egyesület elnöke. Ellátja az Egyesület képviseletét országos és nemzetközi testületekben, hatóságok, intézmények, szervezetek előtt, az Egyesület részéről jegyzi az e munkából adódó megállapodásokat, kötelezettségvállalásokat, szerződéseket.

Az Egyesület egészét érintő képviseleti kérdésekben, egyéb ügyekben jogosult intézkedni.  Az Egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyek jogszabály vagy az Alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés hatáskörébe vont, illetve az Egyesület más szerveinek, tisztségviselőinek hatáskörébe utalt.

 

13.1.1. Az elnök feladatai

1./ Összehívja a közgyűlést és a vezetőség üléseit.

2./ Javaslatot tesz a vezetőség üléseinek napirendjére.

3./ A vezetőség és az ellenőrző bizottság javaslatainak figyelembe vételével javaslatot tesz a közgyűlés napirendjére.

4./ Gondoskodik a közgyűlés üléseinek előkészítéséről, az előterjesztések elkészítéséről, a közgyűlés Alapszabály szerinti lebonyolításáról.

5./ Képviseli az Egyesületet és összehangolja a képviseleti tevékenységet.

6./ Személyesen, vagy megbízottja által ellátja az Egyesület tagjainak érdekvédelmét és képviseletét az országos, valamint a helyi hatóságok, fórumok, partnerek előtt.

7./  Hatás- és feladatkörén belül aláírási és utalványozási jogkörrel rendelkezik.

8./ Az Egyesület bankszámlája felett a Ptk. 29.§ (3) bekezdése alapján a mindenkori gazdasági vezetővel együtt rendelkezik úgy, hogy a bankműveletek során az elnök és a gazdasági vezető aláírása is szükséges.

9./ Ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabály, az alapszabály, a vezetőség a hatáskörébe utal.

10./ Az elnök köteles rendszeresen beszámolni tevékenységéről a vezetőségnek és a közgyűlésnek.

11./ Pályázati programok és egyéb projektek előkészítésének, elkészítésének szakmai irányítása.

12./ Gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtásáról.

13./ Éves szakmai beszámolót készít, melyet a vezetőség és a közgyűlés elé terjeszt.

14./ A közgyűlés elé terjeszti a vezetőség által elkészített éves költségvetési és programtervet, az éves beszámolót az Egyesület tevékenységéről, a pénzügyi- gazdálkodási beszámolót, közhasznúsági jelentést.

15./ Munkájáért tiszteletdíjban és költségtérítésben részesülhet.

16./ Amennyiben az elnök az Egyesület irodájának foglalkoztatottja, úgy munkáltatója a vezetőség, a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az alelnök gyakorolja.

17./ Az elnök, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

18./ Az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat gyakorolja.

 

 

13.1.2. Az alelnök feladatai

1./ Az Egyesület alelnöke az Egyesület működését érintő feladatok, határozatok előkészítésének és szervezésének legfőbb felelőse.

2./ Az alelnök feladata az Egyesület alapszabályában foglalt célok megvalósításának, feladatok ellátásának szervezése és végrehajtása.

3./ Gondoskodik a közgyűlés és a vezetőség ülésein a jegyzőkönyv vezetéséről.

4./ Ellátja azokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály a közgyűlés és vezetőség hatáskörébe utal. A határozatokat az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően naprakészen rögzíti a határozatok tárában.

5./ Amennyiben az alelnök az Egyesület irodájának foglalkoztatottja, úgy munkáltatója a vezetőség, a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

6./ Segíti a jelölő bizottság munkáját.

7./ Rendszeresen beszámol a közgyűlésnek és a vezetőségnek tevékenységéről.

8./ Helyettesíti az elnököt annak távolléte, illetve akadályoztatása esetén.

9./ Munkájáért tiszteletdíjban és/vagy költségtérítésben részesülhet.

 

13.1.3. A gazdasági vezető felelőssége

1./ Kontrollálja az irodavezető, könyvelő munkáját, az egyesület gazdálkodását.

2./ Felel az éves költségvetés, zárszámadás, vagyonmérleg, a közhasznúsági tevékenységről szóló beszámoló elkészítéséről és a vezetőség elé terjeszti azokat.

3./ Az egyesület gazdasági vezetője feladat és hatáskörén belül aláírási és utalványozási jogkörrel rendelkezik az elnökkel közösen.

4./ Rendszeresen beszámol tevékenységéről, különösen az alapszabályban foglalt a pénz és vagyonkezelésről, az egyesület vagyoni helyzetéről a vezetőségnek és a közgyűlésnek.

5./ Amennyiben a gazdasági vezető az Egyesület irodájának foglalkoztatottja, úgy munkáltatója a vezetőség, a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.

6./ Munkájáért tiszteletdíjban és/vagy költségtérítésben részesülhet.

 

A további két vezetőségi tag feladatairól a vezetőség a meglévő szabályokat figyelembe véve határoz.

 

13.2. Ellenőrző Bizottság

A közgyűlés a tisztségviselők választásakor három ellenőrző bizottsági tagot választ. Mindezek alapján az ellenőrző bizottság tagjai közül választja meg az ellenőrző bizottság elnökét.

13.2.1. Az ellenőrző bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze. A bizottság a belső működést maga alakítja ki. Az Ellenőrző Bizottság ülései akkor határozatképesek, ha azon a bizottság mindhárom tagja részt vesz. Határozatképtelenség esetén a bizottság ülését 8 napon belüli időpontra az ellenőrző bizottság elnöke ismét összehívja. Amennyiben a bizottság szavazással dönt bizonyos kérdésekben és döntésképtelenség áll fenn, a bizottság elnökének szavazata dönt.

13.2.2.A bizottság köteles ellenőrizni az alapszabály megtartását, az Egyesület költségvetésének, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak végrehajtását, továbbá az Egyesület törvényes és alapszabály szerinti működését, évenként, illetve a közgyűlés, a vezetőség, vagy az elnök kérésére egy héten belül pedig a pénz és anyagkezelést, a bizonylati fegyelmet, valamint a gazdálkodást. Az ellenőrzésről a bizottság jegyzőkönyvet (feljegyzést) köteles készíteni.

13.2.3.A bizottság jogosult az Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos bármely ügyet megvizsgálni.

13.2.4.Ha a bizottság ellenőrzése során hiányosságokat tapasztal, vagy jogszabályt, alapszabályt, illetve az Egyesület érdekeit sértő bármely magatartást észlel, arról írásban köteles tájékoztatni az Egyesület vezetőségét. Az írásbeli tájékoztatás eredménytelensége esetén 30 napon belül rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti.

13.2.5.Az ellenőrző bizottság tagjai a vezetőség ülésein tanácskozási joggal vehetnek részt.

13.2.6.Az ellenőrző bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület alkalmazottaitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület könyveiben, irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

13.2.7.A bizottság elnöke köteles a végzett munkáról a közgyűlésnek beszámolni.

13.2.8.Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) a vezetőség elnöke vagy tagja,

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

13.3.      Az Egyesület irodája

 

13.5.1. Az Egyesület közgyűlése az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében irodát hozhat létre az alábbiak szerint:

-Az iroda működési és ügyviteli rendjét az irodavezető készíti el, melyet a vezetőség fogad el.

-Az iroda irányítója az irodavezető.

 

13.5.2. Az irodavezető feladata és felelőssége:

-Gondoskodik az Egyesület adminisztrációs és dokumentációs tevékenységeiről.

-Feladata olyan információs rendszer létrehozása és működtetése, amely hatékonyan segíti a szakmai munkát és magasabb színvonalú szolgáltatást tesz lehetővé.

-Az Egyesület programjainak, operatív tevékenységeinek koordinálása, hátterének és feltételeinek biztosítása.

-Az iroda keretei között programszervezőket bízhat meg, akinek feladata az Egyesület programjainak koordinálása.

-Az irodai feladatok ellátásában résztvevő személyek munkavállalói-, megbízási-, vagy vállalkozói jogviszonyban is foglalkoztathatók, munkájuk ellentételezéséről a vezetőség a közgyűlés által meghatározott költségvetési kereteken belül dönt.

- A pályázati programok és egyéb projektek előkészítése, elkészítése, nyomon követése, elszámolása. E feladatainak ellátása kapcsán egyes részfeladatokra programfelelősöket bízhat meg.

- Okmányokat és naprakész számadást vezet a pénz és vagyonkezelésről.

- Irányítja az Egyesület ügyvitelt és szervezést ellátó szerveit.

- Elkészíti az iroda működési és ügyviteli rendjét, melyet a vezetőség elé terjeszt.

 

 

V. Tisztségviselők választása

 

14.  A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők:

-elnök

-vezetőség további 4 tagja

-ellenőrző bizottság tagjai

 

15. Az Egyesület a tisztségviselőit négy évre választja. A tisztségviselők újraválaszthatók.

 

16.       A tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt legalább két hónappal az Egyesület elnöke háromtagú Jelölő Bizottságot kér fel és hív össze. Az Egyesület elnöke kijelöli a Bizottság elnökét. A Jelölő Bizottság tevékenységét az alelnök segíti. A Jelölő Bizottságnak a tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé.

 

17.       A jelölő bizottság tagjai nem lehetnek vezetőségi, vagy az Egyesület alkalmazásában lévő tagok és ilyeneknek vagy egymásnak a Ptk. 685.§ (b) bekezdésében meghatározott hozzátartozói.

 

18.       A jelölés rendje:

- A jelölő bizottság minél szélesebb körben tájékozódik a tagság véleményéről és információkat gyűjt a szóba jövő jelöltekről. A bizottság javaslatot tesz az elnök, a vezetőségi tagok, az ellenőrzési bizottsági tagokra.

- A jelölő bizottság javaslatát indoklással együtt a közgyűlés előtt legalább 30 nappal a Széna hírlevélben, nyilvánosságra hozza. Az indoklás adatszerű része lehetőleg egységes legyen és minden egyes indoklást a jelölttel szignáltatni kell.

- A jelölő bizottság javaslatának nyilvánosságra kerülése után, minden tagnak joga van további javaslatokat tenni, ha a jelölttel szignáltatott indoklást, valamint a jelöl vállaló nyilatkozatát csatolja.

- Csak olyan személy jelölhető, aki nyilatkozott arról, hogy a megbízást elvállalja.

 

19. Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, akit a közgyűlés tagjainak több mint a fele megszavazott. Ha több jelölt esetén az első választási fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a megválasztáshoz szükséges szavazatot, újabb választási fordulót kell tartani.

 

VI. AZ EGYESÜLET FELÜGYELETE

 

20. Az Egyesület működése felett az ügyészség – a reá vonatkozó szabályok szerint – törvényességi felügyelete gyakorol. Ha az Egyesület működésének törvényessége nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

Az ügyészség általános felügyeleti jogkörében nem vizsgálhatja az Egyesület szervezetének racionalitását, jogköre kizárólag a működés törvényességének - ideértve az alapszabálynak megfelelő működést is - ellenőrzésére terjed ki.

Az Egyesület működése felett általános jellegű törvényességi felügyeletet államigazgatási szervek nem gyakorolhatnak.

Az Egyesület megszűnik, feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, illetve megszűnésének kimondásával. Az Egyesület megszűnése esetén - a hitelezők kielégítése után - vagyonáról az alapszabály előírása az, hogy az Egyesület vagyona, csak az Egyesület közhasznú céljaival azonos célokra használhatók fel. Az ezzel kapcsolatos teendők, a felszámolók feladata.

 

VII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

 

21. Az Egyesület jogi személyisége

Az Egyesület jogi személy.

 

22. Az Egyesület vagyona

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, vagyonát ingatlanok, ingóságok, készpénz és követelések alkotják.

 

23. Az Egyesület bevételei

Az Egyesület működéséhez szükséges bevételek az alábbiakból tevődnek össze:

a)    Tagsági díjak.

b)   Természetes és jogi személyek támogatásai, felajánlásai, hozzájárulásai

c)    Saját kiadásban megjelentetett, vagy forgalmazott kiadványok eladásából származó bevétel

d)   Saját táborból, tanfolyamokból, rendezvényekből származó bevétel.

e)    Az iroda működéséből, szolgáltatásaiból származó bevétel

f)     Banki műveletekből származó bevételek.

g)   Állami támogatás.

h)   Gazdasági, vállalkozási tevékenységből származó bevételek (rendezvények, egyéb támogatások)

i)      Egyéb bevételek (más, jogszabályokban meghatározott bevételek)

j)      Az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel

k)    Egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

l)      Közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel

m)            Alapítóktól, államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú tevékenység céljára kapott támogatás, illetve adomány

Az Egyesület vállalkozói tevékenységet csak közhasznú célok megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

 

24. Az Egyesület vagyonával a pénzügyi jogszabályok rendelkezései, valamint éves költségvetése alapján gazdálkodik, és gazdálkodásáról beszámolót készít. Az Egyesület tulajdonában lehet ingó és ingatlan vagyon, amellyel a vonatkozó pénzügyi rendelkezések és az alapszabály keretei között önállóan gazdálkodik. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak az Egyesület alapszabályában meghatározott közhasznú feladatok megvalósítása érdekében végez, azokat nem veszélyeztetve. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt közhasznú tevékenységére fordítja.

 

25. Az Egyesület vagyona:

-        számláján elhelyezett, valamint a házipénztárban elhelyezett összegek

-        saját maga által megjelentetett, vagy vásárolt kiadványok

-        vásárolt eszközök, illetve támogatásokként kapott ingóságok

 

26. Az Egyesület pénzforgalmát bank és házipénztár útján bonyolítja. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok saját vagyonukkal nem felelnek az Egyesület tartozásaiért.

 

27. Az Egyesület gazdálkodásának részle­tes szabályait az Egyesület Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzatában határozza meg.

 

28. Kiegészítő szabály

- olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a vezető szervek (közgyűlés, vezetőségi ülés) döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

- az Egyesület nyilvántartása nyilvános, abba bárki, előzetes telefonbejelentkezés alapján, az Egyesület székhelyén, munkaidőben, betekintést nyerhet. A nyilvántartást az elnök, vagy az alelnök mutatja meg, akik az előre egyeztetett időpontban a székhelyen tartózkodnak.

- a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokról bárki az irat betekintés mellett fénymásolatot kérhet, amelynek költségeit viselni tartozik.

 

29. A közhasznúsági jelentés

 

Az Egyesület köteles az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést a törvényben foglaltak figyelembevételével a törvényben meghatározott határidőben elkészíteni, és azt a közgyűlés elé terjeszteni.

 

29.1. A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

 

29.2. A közhasznúsági jelentés tartalmazza:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) az Egyesület vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

29.3. Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

29.4. Az a) pontban foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

 

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

30. A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. valamint a 2011. évi CLXXV. tv rendelkezései az irányadók.

 

31. Az Egyesület Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a www.szena.hu honlapon teszi közzé.

 

32. A jelen Alapszabály az Egyesület alakuló közgyűlésén 1995. december 10-én elfogadott, 1998. december 30–án, 2002. március 25-én, 2003. január 25-én, 2007. október 17-én, valamint  2009. május 20-án, 2010. május 30-án és  2011. május 28-án módosított szabályokat tartalmazza.

Rendelkezései 2011. május 28-án lépnek hatályba.

Rendelkezései 2013. március 23-án lépnek hatályba.

 

Jelen alapszabályt egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának [2011. évi CLXXXI. Tv. 38. § (2) bek]

 

 

Székesfehérvár, 2013.március 23.

 

 

 


              elnök

      Bálesné Elekes Rita